1. A játéktér
A pálya mérete szabadtéren 60*30 m, teremben 40*20 m (kézilabdapályával azonos), két egyenlő részre osztva. A hosszúság és a szélesség aránya 2:1.
2. Jelölések
A büntetőpontot az állvánnyal szemben, attól 2,5 m-re kell felfesteni, a pálya színétől elütő színnel. Az oldalvonalakat hasonló módon.
3. Állványok
A állványokat a pálya két végén, annak 1/6-nál kell elhelyezni. Az állvány átmérője keményfából 5-8 cm, csőből 4,5-8 cm. A talajhoz fixen kell rögzíteni, hogy ne tudjon eldőlni (pl. egy széles talppal).>
4. Korf
A fonott kosárgyűrű (korf) mereven rögzített az állványhoz, szembefordítva a pályával. Felső széle 3,5 m magasan van, magassága 25 cm, átmérője 39-47 cm. A kosár vastagsága a felső részén 2-3 cm. A háttértől elütő színűnek kell lennie.
5. Labda
A korfballt 5-ös méretű labdával játsszák, melynek külső borítása finom bőrből ragasztva készül (de futball labdával is játszható).
6. Játékosok
- számuk és helyük:
Minden csapat 4 fiúból és 4 lányból áll, közülük két - két játékos van mindkét térfélen. - hiányos csapat:
Amikor az egyik ill. mindkét csapat hiányos, a játék csak akkor kezdődhet el ill. folytatódhat, ha a felállás úgy lehetséges, hogy a térfeleken háromnál kevesebb játékos nem lehet egy csapatból, s minden játékosnak van ellenfele (pl. 2 fiú és 1 lánnyal szemben 2 fiú és 1 lány áll). - játékosok cseréje:
Csapatonként hivatalosan két cserelehetőség van.
Ezután csak a sérült játékost -akit a sérülés megakadályoz a játék folytatásában- lehet lecserélni, feltéve, ha a bíró egyetért vele.
Az egyszer már lecserélt játékos nem térhet vissza a pályára. - ruházat és cipő:
Minden játékosnak megfelelő sportruházatot kell viselnie, ami elüt az ellenfél mezének színétől. Teremben sport, szabadtéren stoplis cipőt kell használni.
7. Csapatkapitány és edző
- Minden csapatból egy játékos a csapatkapitány, akinek viselnie kell egy karszalagot a bal felkarján. Ő képviseli a csapatot, és felelős a játékostársai megfelelő viselkedéséért.
- Amikor az edző jelen van a mérkőzésen, feladata informálni a bírót a csapatban történő bármilyen cseréről.
8. Bíró
A bíró ellenőrzi a játékot.
Feladata:
Feladata:
- eldönti a pálya és a felszerelések (szabadtéren az időjárás) alkalmasságát.
- érvényre juttatja a szabályokat. A bíró bünteti a szabályok áthágását, kivéve, amikor a büntetés hátrányosabb helyzetbe hozná a vétlen csapatot (előnyszabály).
- jelzi a játék kezdetét, végét és újraindítását sípszóval. A játék kezdetét és folytatását akkor engedélyezi, ha a játékosok a dobáshoz az előírásoknak megfelelően felálltak (lásd 19-20. pont).
- illetlen viselkedés esetén hivatalosan figyelmezteti a bíró a játékost vagy az edzőt, miközben felmutatja a sárga lapot. Piros lap felmutatásával pedig leküldi a játékost a pályáról. A mérkőzés folyamán csak egyszer figyelmeztethet a bíró, másodszori illetlen viselkedés esetén le kell küldenie a játékost a pályáról.
Az illetlen viselkedés magába foglalja az ellenállást, a verekedést, rugdosást vagy a szembenálló játékosnak történő nekifutást, a szabályok ismételt megszegését, főleg figyelmeztetés után, dobás alatt az állvány szándékos mozgatását, a sértő beszédet, nem számítva, hogy kinek mondták.
9. Időmérő
Ha lehetséges, a bíró kijelöli az időmérő személyét, aki jelzi a bírónak a félidő ill. a mérkőzés végét, annak letelte előtt.
10. Vonalbírók
Ha lehetséges, minden mérkőzésen két vonalbíró legyen, akik jelzik, ha a labda elhagyta a játékteret, és felhívja a bíró figyelmét a közelében észlelt szabálytalanságokra.
11. Időtartam
Teremben 2*30 perces, sza-badtéren pedig 2*35 perces a mérkőzés. Mindkét esetben 5-10 perces szünettel.
12. Gólok
A gól érvényes, ha a labda teljesen átesik a kosáron. Érvényes még akkor, ha a gól a védő által elkövetett szabálytalanságot jelző bírói sípszó előtt történt, feltéve, hogy a labda a sípszó pillanatában hagyta el a támadójátékos kezét, és a védőjátékos a védőtávolságon kívül helyezkedett el.
13. Felállás
- térfél és felállás választás:
A hazai csapat választ korfot, amire támadni fog a félidőben. Ők rendezik a soraikat a két térfélen, és a vendégcsapat e szerint áll fel. - csere az oldalakon:
Ha egy játékos kiesése következtében módosulnak a játékfeltételek, a bíró engedélyezheti a cserét. Elrendelheti a cserét, amikor az szükségszerű a 6b-ben előírt feltételek teljesítéséhez vagy ha a játékosok száma kevesebb, mint a szembenállókéhoz elegendően szükséges.
14. Térfélcsere és annak vége
Minden két gól után a játékosok átmennek a másik térfélre, és szerepet cserélnek: a védőkből támadók lesznek és fordítva.
15. Játék kezdete
A mérkőzés, a 2. félidő kezdetekor és minden gól után a támadótérfélen a kezdőkörből kell indítani a labdát. Első esetben a hazai, második esetben az a csapat kezd, amelyik gólt kapott. Azonos feltételekkel kell elvégezni, mint a sza-baddobást (lásd 19. pont).
16. Szabálytalanságok
A játék folyamán tilos:
- lábbal, vagy lábfejjel érin-teni a labdát.
Ha az érintés véletlen, és a játékot lényegesen nem befolyásolja, nem kell büntetni. - a labda ütése ököllel.
Minden ököllel történő ütés büntetendő, akkor is, ha a labda a kézhátat vagy a csuklót érinti. - a labda megfogása esés közben.
Amikor a játékosnak nem csak a lába, hanem más testrésze is érinti a talajt, a labda elérése vagy elütése érdekében, az szabálytalan. Azonban, amikor a játékos már birtokolja a labdát, és elesik, akkor továbbjátszhatja azt az esési pozícióból. esés után engedélyezett felállni a labdával. - futás a labdával.
Labdával futni ellentétes az egyeztetett szabályokkal. Pozíciócsere labdával a kézben csak akkor engedélyezett, amikor egyébként lehetetlen a labda folyamatos továbbpasszolása vagy a dobás, vagy megállni a labdával.Ezen elvek alkalmazásában három esetet különböztetünk meg:- Amikor állva kapja a játékos a labdát.
Ebben az esetben az egyik lábával elmozdulhat, feltéve, hogy a másik lába egy helyben marad ("sarkazás"). - Amikor futás vagy ugrás közben fogja meg a labdát a játékos. A feltétel az, hogy a labda megfogása után lehetőleg azonnal, de minden igyekezetével meg kell állnia. Megállás után a szabályok az előzővel azonosak.
- A labda megfogása után, miközben ugrik vagy fut a játékos, továbbpasszol vagy eldobja, mielőtt teljesen megáll. Ebben az esetben nem engedélyezett a labda bírtoklása a harmadik lépésre.
- Amikor állva kapja a játékos a labdát.
- csapatjáték kikerülése ("egyéni játék").
Előfordulása:
- amikor a labdát eldobjuk azzal a szándékkal, hogy utána is a mienk legyen ("önindítás").
- amikor továbbütjük a labdát, miközben mellette futunk ("labdavezetés").
Az egyéni játék nem büntetendő:- amikor a játékos nem változtat a pozícióján láthatóan ( pl. miközben áll a játékos, egyik kezéből átveszi a labdát a másikba, vagy lepattintja egyszer a labdát, majd megfogja).
- amikor a csapatjáték kikerülése nem szándékos (pl. a játékos továbbpasszolja a labdát a társának, de azt ő nem fogja meg, vagy amikor küzdelem van a labdáért a szembenálló játékossal, de nem tudja jól megfogni azt, csak továbbüti, majd megfogja).
- egymás kezébe adják a labdát a játékosok.
- szükségtelenül hátráltatják a játékot
Ez magába foglalja a pontszerzési alkalmak kialakításának hiányát, vagy a passzolás előtti hosszabb várakozást, vagy a játék kezdetekor, szabaddobás ill. a térfélcsere alkalmával történő időhúzást.
- kirúgja, megfogja vagy kiüti a labdát a szembenálló játékos kezéből.
- eltolja, belekapaszkodik vagy távol tartja (kitartja) a szembenállót:
az ellenfél meg nem engedett akadályozása büntetendő, s nem számít, hogy a szembenálló birtokában van-e a labda, vagy nincs. A szabad mozgás mindennemű korlátozása tiltott, akár szándékos, akár nem. - túlságosan akadályozza a szembenállót a labda birtoklásában.
A védő (fedő) játékosnak megengedett fedni, akadályozni a labda eldobását olyan mozdulattal, hogy a labdát csak a kezén "keresztül" lehessen eldobni. Akár blokkolhatja is a labdát, de tilos:
- a labda helyett az ellenfél testének mozgását akadályozni,
- a labda, vagy a dobókéz megütése (azaz a fedő kéz nem mozdulhat a labda felé fedés közben)
- ellentétes nemű ellenfelet akadályozni a dobásban vagy passzolásban.
- akadályozni valakit, aki már akadályozva van más által (2 védő 1 támadó ellen).
- zónán kívül játszani (a másik térfélen).
- dobni fedett pozícióból.
A dobást fedettnek tekintjük, amikor a védő akadályozása eleget tesz a következő három feltételnek:
- a támadótól karnyújtásnyira van (vagy közelebb), és betakarja őt. A távolság lehet olyan közeli, hogy a védő megérintheti a támadót anélkül, hogy előrehajolna.
- ha tényleg megpróbálja blokkolni a labdát. De mindig a támadó felé kell néznie.
- dobás zárásból. Zárás történik, amikor a védő nem tudja követni a támadójátékost, mert a támadó egy másik támadó zárásába fut, így a védő beleütközik, vagy valószínüleg beleütközne ebbe a játékosba, és ezért feladja a védőpozícióját, vagy az akadályt.
- dobás a védőtérfélről, szabaddobásból, vagy bírói labdából.
- az olyan dobás, amikor a támadójátékossal szem-ben nincs védő.
Ez akkor fordul elő, amikor 4 támadóval szemben 3 védő van. Ebben az esetben a támadócsapat kapitányának informálnia kell a bírót és a másik csapatkapitányt, hogy melyik támadójátékos nem dobhat. A támadók cseré-je csak kétszer engedélyezett minden támadási periódus alatt. A bünte-tőből dobott gól érvényes attól a játékostól, akinek nincs védője. - befolyásolni a dobást az állvány mozgatásával.
- megfogni az állványt futás, vagy ugrás közben, a gyorsabb és távolabbi mozgás miatt.
- megszegni a büntetőre ill. szabaddobásra előírt feltételeket.
17. Kint van a labda
A labda kint van, amikor a labda vagy a játékos a vonalon kívül érinti a talajt, vagy egy kinti tárgyat, esetleg a mennyezetet. Ebben az esetben szabaddobás jár azon csapat ellen, amelyik utoljára érintette a labdát.
18. Bírói labda
Amikor két szembenlévő egyszerre fogja meg a labdát, a bíró megállítja a játékot, és feldobja a labdát. Ennek végrehajtásához választ két azonos nemű és lehetőleg azonos magasságú játékost az aktuális oldalon. A többi játékos 2,5 m távolságra helyezkedik el tőlük, és csak akkor érhetnek a labdához, amikor a két kiválasztott játékos közül valamelyik érintette a labdát, vagy a labda a talajt.
Feldobásból közvetlenül tilos korfra dobni.
19. Szabaddobás
- megítélik a szabaddobást a 16-os vagy a 17-es pont megszegésekor.
- a szabaddobást a szabály-talanság helyéről kell elvégezni.
Ha kiment a labda, vagy a 16m eset-ben a szabaddobást a vonalon kívülről kell elvégezni, onnan, ahol a labda elhagyta a játék-teret, vagy a játékos a vonalra vagy azon kívülre lépett. - a szabaddobást végző játékosnak sípszó után 4 másodperccel játékba kell hoznia a labdát a 8c pont szerint. A többi játékosnak meg kell tartania a 2,5m-es távolságot addig, amíg nincs játékban a labda. Az utolsó kitétel törlődik az ellenfelekre nézve amint a szabaddobást végző megmozdítja a labdát. Ha a labda nem kerül játékba 4mp-en belül, az ellenfél végezheti el ugyanonnan. A labda játékban van, amikor valaki megérinti a 2,5 m-es körön kívül, vagy elhagyja a kört.
A támadótérfélen a támadójátékosoknak is 2,5 m-re kell állniuk egymástól, amíg a labdát nem hozzák játékba.
20. Büntető
- büntetőt itélnek, ha olyan szabálytalanság történik, amely gólszerzésben akadályozza a játékost, ill. ismétlődő, előzőleg már figyelmeztetett szabálytalanságért.
- a büntetőt a büntetőpontról kell elvégezni.
- a büntetőt rá lehet dobni a korfra. Az elvégző játékos nem érintheti a korf és a büntetőpont közötti területet, mielőtt a labda elhagy-ja a kezét. Amíg a labda nem hagyja el a büntetőt végrehajtó kezét, a többi játékosnak 2,5 m-re kell állnia az állványtól és a büntetőt végző játékostól, és nem zavarhatják moz-gásukkal a dobást.
- A támadók helyezkedésére (egymástól 2,5 m-re kell állniuk) a 19. pontban leírt szabály és az időkorlát nem érvényes.
Ha szükséges, az első és a második félidőt is lehet büntetődobás esetén hosszabbítani (időntúli büntető lehetséges).
Hungarian